Kódzáras beléptetésre változatos helyen lehet szükség. Családi házaknál meglevő kaputelefont lehet vele kiegészíteni, így a személybejárón megkönnyítve a bejutást.
Társasházaknál van talán a leggyakrabban szükség önálló működés kódzárra. Minél nagyobb a ház, annál elengedhetetlenebb, hogy ne kulcsozni kelljen a lakóknak. Átlagos zárak hosszútávon nem bírják a napi sokszori kulcsos nyitást.
Irodai, ipari használat pedig a megszámlálhatatlan igény és lehetőséget hordoz magába. Ilyen igények mellett sokszor felmerül, hogy ne önálló olvasó legyen telepítve, hanem komplett beléptető rendszer, központi vezérléssel, akár online eléréssel. Egy üzemi területen vagy irodai környezetben fontos, hogy tudjuk, hogy hol vannak a kollégák.
Hasonlóan a kódzárhoz itt is széles terülten szükséges és használható. Kódzára, biometrikus azonosítást és proxyolvasót különböző módokon lehet kombinálni igényektől függően.
A leggyakrabban használt proxy-k a 125 kHz-es ugynevezett RFID korongok. Társasházaknál lévő kaputelefonok állandó kelléke. Olcsó és egyszerű technológia. Előnye, hogy könnyen pótolható, bárhol beszerezhető. Ha nincs szükség különleges védelemre, akkor minden igényt kielégít.
Ennél sokkal bonyolultabb technológia a MIFARE (13,56 MHz) proxy. Másolása már nem lehetséges egy egyszerű kulcsmásolónál, így ha személyekhez szeretnénk kötni a beléptetést, akkor mindenképpen ezt ajánljuk. Néhány százalékkal magasabb bekerülési költség árán sokkal nagyobb biztonságot vásárolhat bárki magának.
A proxy legelterjetebb formája a “zseton”, ami egy bevásárlókocsi érméjéhez hasonlít a legjobban. Az olvasót nagyjából 1 cm-es távolságra kell megközelíteni. Passzív eszköz, egyedi azonosítóval. Az olvasók ezt az egyedi azonosítót tanulják meg, és adott esetben kötik személyhez.
A “berregős”.
Budapesten elenyésző olyan társasház van, ahol nincs ilyen vagy hasonló elektromos zár. A legegyszerűbb módja, hogy lakásból vezérelve oldjunk meg ajtónyitást. Nincs olyan kaputelefon, aminek ne lenne elektromos zár kimenete, de szerelhető kaputelefon nélkül, külső tápellátással.
Külsőre igen megegyezőek ezek a zárak, mégis nagyon sok típust különböztetünk meg bizonyos működési funkciók alapján. Vannak egyen és váltó árammal üzemelők, memóriásak, azon belül is külső vagy belső memóriásak is, de például videós kaputelefonhoz általában alacsony áramfelvételüt (>300mA) kell szerelni, hogy stabil maradjon a kép.
A nyitások számában határozza meg a gyártó az élettartamot, kb 300.000, de ezt erősen befolyásolja az ajtó súlya, záródása, a lakók szokásai is. Az viszont biztosan elmondható, hogy sok évig üzemel egy-egy ilyen zár. Kis forgalmú házaknál nem ritka a 10 évnél idősebb darab.
A síkmágnes a köztudatban az egyik legbiztonságosabb módja területek lezárásának. Persze, mint minden rendszernek ennek is vannak korlátai, de egy átlagos mágneshez 300 kg tolóerő szükséges, hogy elengedjen. Átlagos súlyú ember saját erejéből nem tudja kinyitni. Telepítésekor odafigyelünk arra is, hogy felfeszíteni se lehessen, ha pedig az ajtó mérete megkívánja, akkor lehet 2 db 300-as vagy 1 db 500 kg-os mágnest alkalmazni.
Ha egy társasházban nagyobb biztonságot szeretnének, akkor az elektromos zárat lecserélik síkmágnesre. Telepítése valamelyest nagyobb költség, viszont mivel nincs benne mozgó alkatrész csak egy elektromos mágnes, így a használattól nem kopik el vagy megy tönkre.
Ahol tűzvédelmi szempontok megkívánják, hogy áramszünet esetén nyitott ajtók legyenek, ott is síkmágnest érdemes telepíteni.
2020 © Láthatóvá teszünk - bjrd.hu